Nettó aljasság, Petőfi és társai forognának a sírjukban – Ungváry Krisztián Orbán 12 pontjáról
Orbán Viktor nem tagadhatja meg Ukrajnától az uniós tagság lehetőségét, sőt a létezést.
Orbán Viktor nem tagadhatja meg Ukrajnától az uniós tagság lehetőségét, sőt a létezést.
A történész szerint nem igaz, hogy az Egyesült Államok a Szabad Európa Rádión keresztül segítséget ígért 56-ban, vissza lehet hallgatni a teljes műsort.
A történész szerint akkoriban nem lett volna olyan népszerű, ha politikai tanácsadóként a megadás mellett érvel. És ma sem kéne, hogy az legyen.
A történész szerint a magyar kormány nem védi meg a saját állampolgárait, ennél mélyebbre magyar diplomácia nemigen süllyedt az elmúlt száz évben.
A mai Magyarországon ünnepelt írónak számító Wass Albert mindig is büszke volt a háború alatti teljesítményére, ám a bizonyítékok alapján inkább volt irodista, mint frontkatona, ezért is dönthetett úgy, hogy kissé kiszínezi a múltját.
Nagy vehemenciával fogott a magyar állam az ország 80 évvel ezelőtti német megszállása nyomán a zsidóság vagyontalanításához. A dolog mikéntjéhez a németek adták a megoldási patenteket, a végképp erkölcstelen akció azonban egészen az egyes polgár szintjéig züllesztette a társadalmat. Az alábbi cikk először a HVG 2004. szeptember 25-i számában jelent meg. Részletesen bemutatja a zsidók kirablását 1944-ben, amikor, mint most kiderült, Sulyok Tamás köztársasági elnök apja zsidóktól elvett lakást és „zsidóbútorokat” kérvényezett a Nemzeti Szocialista Pártnak Székesfehérváron.
A történész szerint az államfő édesapjának semmi félnivalója nem lehetett a pártállami rendszertől, ezt bizonyítja, hogy nem maradtak fenn adatok arról, hogy az állambiztonság megfigyelés alatt tartotta volna dr. Sulyok Lászlót, mint az a nyilas vagy nemzetiszocialista múlttal rendelkezők esetében gyakori volt, illetve az is tény, hogy sem Sulyok László, sem a gyermekei pártállam alatti karrierjét nem hátráltatták az 1944-ben történtek.
Először önellentmondásba keveredett, majd bejelentette, hogy korábban tudatosan hazudott. Most azzal állt elő, hogy nem is bonyolult a története, csak mániákusan keresik az ellentmondásokat a másik oldalon.
Mára egy nyilas nagypapa már nem hátrány. A lényeg az elsajátított, hatóságilag felfrissített és rendszeresen használt nyilas nyelv, a politikai ellenfelek erőszakos fenyegetése. A nyilas múlt rehabilitációja a NER elévülhetetlen fő műve. Vélemény.
Az, ahogyan Ungváry Krisztián a kutatását tálalta, nem elegáns. Bayer Zsolt Ungvárynak adott válaszában pedig nem szerepel önreflexió, sem vezeklés – írja szerzőnk. Vélemény.
A publicista annak ellenére másképp emlékezik most rá, hogy mennyire ismerte a nagyapját, és hogy kikérte-e róla az iratokat, hogy a nyolc éve Stumpf András által vele készített interjú szövegét még le is ellenőrizte publikálás előtt.
Pontosan az ellenkezőjét állította Bayer Zsolt egy korábbi interjúban a nyilasból lett III/III-as nagyapjáról annak, amit most írt róla, amikor Ungváry Krisztián történésznek reagált.
Alig tudott nagyapja múltjáról, amúgy is csak évente kétszer találkoztak, de most iszonyodik tőle – írta Bayer Zsolt, aki szerint Ungváry Krisztián leleplezése azonban inkább az ő személyének szól, mert harcol a nemzetállami híveként annak elárulói ellen, és azt ígéri, most még jobban fog harcolni.
Már a válaszcsapáson gondolkodik a Magyar Nemzet.
A történész levéltári dokumentumokkal alátámasztva vezeti le, hogy Bayer nagyapja aktív szervezője és tagja volt a nyilaskereszteseknek Kiskőrösön. Szerinte azért van szükség Bayer családi múltjának feltárására, mert abból megérthető, miért viselkedik ma úgy Bayer Zsolt úgy, ahogy.
A történész azért posztolt, mert Orbán szerint csak akkor háború a háború, ha van hadüzenet is.
A történész mindezt a Budaházy Györgynek adott köztársasági elnöki kegyelemmel kapcsolatban mondta el.
A történész szerint „a nevetségesség határát súrolja” az az állítás, hogy a focimeccseken lobogtatott Nagy-Magyarország zászló a határon túli magyar szurkolókkal való összetartozást szimbolizálja.
Az Európai Bizottság pénteken még nem reagált Gulyás Gergely kijelentésére. A Miniszterelnökség viszont azt közölte az RTL-lel, hogy a miniszter fenntartja kijelentését.
Lehet-e bíró a történész? Miért fontos morális ítéletet alkotni a múltról? Milyen szempontok alapján érdemes mérlegelni a történeti narratívák között? A mi történetünk-e a történelem? Mi a különbség egy autoriter állam és egy demokrácia múltfelfogása között? Mi köze a történetírásnak a történész személyéhez? Ilyen és ehhez hasonlóan izgalmas kérdésekre kereste a választ Ungváry Krisztián a Blinken OSA Archívum szervezésében indított előadássorozatának első estéjén.